Kurmai-Ráti Szilvia
Törékeny szentek
KURMAI-RÁTI SZILVIA - TÖRÉKENY SZENTEK
mesék, tárcanovellák Juhász László rajzaival
Kárpátaljai Magyar Könyvek 206.
Kurmai-Ráti Szilvia, 2011
Juhász László rajzai, 2011
INTERMIX KIADÓ
Ungvár – Budapest, 2011
Felelős kiadó: Dupka György
Felelős szerkesztő: Csordás László
ISBN 978-963-9814-39-4
ISSN 1022-0283
Nemkéső őszNemkéső ősz Ajánlom Sanyi bácsinak, Dobronyomba Didereg az éltes november, a szíve is átfázott. Örök esőnedvek vonják be, Pitvar-kamra átázott. Nyakukban cipelik a Lépők A ködös utcai csendet. A reggel bódultsága Hatja át közlekedés-rendet. Lyukas cipők isszák mohón A felhők sárosföld levét, Szörcsögő lég'vételek hintik be Az Isten meleg tenyerét. Az erekben ballag a vérsejt, Feszül az ideg a vállban, Lassú a test munkája, Reszket a lét a szakadt kabátban. Kurmai-Ráti Szilvia KapahiányRájött a bálna, Hogy kedvence a málna. Ültetné is nyomba' A tengeri gyomba. De a málna úgy állna, Ha előtte kapálna. Csak nincsen kapája: Elvitte a papája. Káposztát ültet a komája, De a komának fáj a bokája, S ha sajog egy rájaboka, Akkor van rája oka, Hogy hívja bálnapapát, Vigye a bálnakapát.
|
SelyemországSelyemország Volt egyszer, hol nem volt, egy ország, Selyemország. Akik ide ellátogattak, mind azt mondták: ─ Micsoda édes virágillat terjeng a levegőben! ─Ó, de gyönyörű selymes, puha zöld fű sarjad itt a réteken! ─ Nahát, mennyire ínycsiklandozóan finom ételeket főznek az idevalósiak reggelire, ebédre, vacsorára! Ráadásul volt Selyemországnak egy különleges tulajdonsága: a kutakból csodálatos dallamok csendültek fel.
Ájpad
( 1 Vote )
ÁjpadMár második órája ültem Áginál. Rendszerezhetetlen papírrengeteg előttem, mellettem és a hátam mögött. A kezemben a gyűlölt tételsor. Agyamban az önérzetem sajgó, sérült részei. Habár az önérzet testben elfoglalt helye éppolyan meghatározhatatlan, akár az immunrendszeré: de éreztem, hogy csorba esett rajta. A mellőzöttség miatt. Mivel a barátném közben egész mással foglalkozott. Hol-ott megállapodtunk: együtt készülünk fel a matematika vizsgára. Ági korábban úgy vélte, nála van meg a jegyzetek fele. A másik fele nálam, s fénymásolni sokba kerül. Az összehozott papírhalom mennyiségének dacára a kérdések negyven százalékára hiányzott a felelet. Én szenvedtem, Ági az ablak mellett kuporogva szórakozott, kezében egy új ájpeddel, ájpoddal vagy ájpaddal. Talán nincs is helyes magyar kiejtése. - A primitív függvények létezéséről sincs semmi - dünnyögtem elégedetlenül. - Akkor lehet, nem is léteznek - vetette oda izgatottan. Látszott, minden másodpercet a kis képernyős "szabotőrnek" akar szentelni. - Ági, észnél vagy, holnap vizsga! Figyelsz egyáltalán?
|