Kurmai-Ráti Szilvia

A 24. óra

A tenger haragszik rátok,

Ti vagytok rá az átok,

Elnyel majd dühében,

Ha békén nem hagyjátok.

Műanyagok, vegyszer-méreg,

Haldoklik a földi élet,

Elpusztul mélyen a kékség,

Ha űzitek tovább a vétket.

Erdei hangok

Lebben az északi szellő,

Örvénnyel járja a táncát.

Lengeti piruló bokrok

Száradó, rongyos ruháját.

Serceg az avarágy zacca,

Egy hullám átremeg rajta.

Sejtelmes vendég kutatja,

Titkokban fürkész a karja.

Moccan a duzzogó medve

Szúrja a kóró a hátát:

Dörzsöli barlangi kőhöz,

Terpeszti méteres lábát.