INTERJÚ ID. POCSAI VINCÉVEL (1920), Beregardó
Id. Pocsai Vince, otthonában
− Sorsunk döntő ideje: akiket el akartak pusztítani véglegesen a föld színéről, a Sztálin elvtárs kitalálta, hogy munkára becsalnak bennünket, három-négy napi munkára. Ilyen meg olyan munkák: a háború után való munkákat elvégezni, s közben végleges halálos pusztítás lett belőle. Utólag nem a munkáról volt szó annyira, hanem arról, hogy minél hamarabb kiseperjék az élők sorából az embereket. Tizennyolc évtől ötven-hatvanig évig volt hirdetve, de ötven évig lett teljesítve. Már a tíz évet olyan veszendőnek nézték. Volt olyan, akit onnan, a tetthelyről hazaengedtek, akik hatvanhoz közeledtek. A többieket pedig − hát elrendeztek bennünket olyan szépen, hogy emlékezetes maradt mindörökké azoknak, akik életben maradtak. Becsaltak avval a háromnapi munkával, hogy megyünk ide meg oda, na, el is vittek bennünköt. Mikor innen átmentünk erről a területről már a határon túlra, ottan megkezdődött a pusztítás számunkra. Olyan jól bántak velünk, hogy minél hamarább haldokoljon az emberiség, hulljon kifelé az út közben. Volt olyan, aki útközben, mindjárt Turkánál meghalt belőlünk, olyan is, aki Szolyván meghalt, felakasztotta magát kínjában, mert nem tudott hova tepedülni. Így pusztultunk csendesen elfele. Na, mikor majd bejött a fő pusztítás, akkor megyünk... onnen Mezőlaborcnál vót ilyen nyavalya, ni... tunel....volt berobbantva a háborúban, oda kimasíroztattak bennünket, akik innen átmentünk, ott megpihentünk izében...Szamborban, Szamborból átvezényeltek minket a hátárnál, a cseh határnál...
− Bocsánat, hogy félbeszakítom, erre mindjárt részletesen visszatérünk, de vannak nekem konkrét kérdéseim: az elején azt kérdezném meg, mikor és hol született.
− Guton laktunk, még abban az időben Kisgutnak hívták a községünket: ott laktunk, ott éltünk a szüleinkkel együtt.
− És mikor tetszett születni?
− Ezerkilencszázhúszban születtem, negyvennégyben meg elhurcoltak bennünket már.
− Ezerkilencszázhúsz?
− Ezerkilencszázhúsz március negyedikén.
− Beszéljen, kérem a szüleiről, nagyszüleiről.
Interjúk
